Aki egyszer kipróbálta a kontaktlencsét, általában nem felejti el az első napot. Az az érzés, amikor nincs keret a látótér szélén, nincs pára a reggeli kávé felett, nincs csúszás esőben – valami olyasmi ez, amit nehéz szavakkal visszaadni. Persze az első bepróbálkozás sokszor ügyetlen és hosszadalmas, de a legtöbben gyorsan megbarátkoznak az egésszel.
A látáskorrekció ezen formája évtizedek óta jelen van, mégis sokan tartanak tőle. Részben az ismeretlenség miatt, részben mert a szem érintése ösztönösen kellemetlennek tűnik. Holott a modern lencsék kialakítása sokat fejlődött – az anyagok lélegeznek, a viselési komfort javult, és az alkalmazási lehetőségek is sokkal szélesebbek, mint korábban.
A lencsék típusai között alapvető különbségek vannak. A napi lencsék egyszer használatosak – reggel felveszik, este kidobják, és nincs szükség tisztításra vagy tárolófolyadékra. A havi vagy kétheti típusoknál gondozás is jár a dologgal, cserébe hosszabb ideig használhatók. Mindkettőnek megvan a maga helye: valaki a kényelmet és a higiéniát értékeli a napi lencsénél, valaki a gazdaságosságot a hosszabb ciklusúnál.
A kontaktlencse rendelés ma már sokak számára egyszerűnek tűnik – és valóban az is, hogyha az ember pontosan tudja, milyen lencséje van. A dobozokon szereplő paraméterek: a dioptria, a görbületi sugár és az átmérő együtt határozzák meg, hogy egy adott lencse illik-e valakinek. Ezeket nem szabad találomra megváltoztatni, mert egy rosszul illeszkedő lencse nem csak kényelmetlen – hosszabb távon a szem egészségét is befolyásolhatja.
Az első kontaktlencse-illesztés mindig szakember feladata. Ez nem bürokratikus kötelezettség, hanem praktikus szükségszerűség: a szem görbülete egyéni, és nem minden lencse ül egyformán minden szemre. Egy szemész vagy kontaktológus az illesztés során azt is megmutatja, hogyan kell helyesen felvenni és levenni a lencsét – ami elsőre nehéznek tűnik, néhány nap alatt teljesen automatikussá válik.
Sokan nem tudják, hogy léteznek speciális lencsék asztigmiára, presbyopiára, sőt száraz szemre is. Aki eddig azt hallotta, hogy az ő szeméhez nem való a kontaktlencse, érdemes lehet újra érdeklődni – a kínálat sokat bővült, és amit öt évvel ezelőtt még nem lehetett megoldani lencsével, ma már esetleg igen.
A lencse viselésének van egy olyan oldala is, amelyről kevesebbet beszélnek: a fegyelem. Nem szabad tovább hordani a lencsét a javasolt időnél. Nem szabad elaludni benne, kivéve ha az kifejezetten éjszakai viselésre tervezett típus. Nem szabad csapvízzel öblögetni. Ezek nem túlzott óvatosságból fakadó szabályok – a szem nyálkahártyája érzékeny, és egy fertőzés gyorsan komollyá válhat.
A karbantartás rutinja egyébként hamar beépül a mindennapokba. Ahogy az ember megszokja, mikor kell új dobozt nyitni, mikor kell folyadékot venni, és mikor esedékes a következő szemészeti ellenőrzés, az egész rendszer szinte láthatatlanná válik – és marad az, ami az egész lényege: hogy a világ keretek nélkül, tisztán és szabadon látsszon.
No comments:
Post a Comment